Sörfőző kislexikon BLOG

Mikor palackozzak?

2019.03.04 10:32
A Hobbi Sörfőző csapata
A Hobbi Sörfőző csapata

A palackozás a sörfőzésünk utolsó lépése. Végre a finisbe érkeztünk! Innentől vághatjuk a centit, mert hamarosan ihatunk a munkánk gyümölcséből. Vegyük sorra, hogy mi az, amire ilyenkor figyelni kell.

1) A palackozás időpontja

A palackozás időpontja több dologtól is függhet. Először is fontos tényező a cukorbontás. Az erjesztő edényünkben végbe kell mennie a maradéktalan cukorbontásnak, vagyis az élesztőnknek be kell fejeznie a munkát. Ez azt jelenti, hogy azok a cukrok, amikből az élesztő alkoholt tud készíteni, maradéktalanul (túlnyomó részt) alkohollá is alakultak. 

Ezen felül a sörérlelési szokásaink is befolyásolják a palackozást. Elterjedt, hogy a sört az erjesztő edényekből például másodlagos erejesztő edényekbe, vagy keg hordókba fejtik, ahol még hónapokig érlelik, a teljes ízélmény elérése érdekében. Ebben az esetben nyilvánvalóan a palackozás időpontja eltolódik.

A sör a palackban, hordóban, kegben tovább érik, mert az otthon főzött sör élő sör. Az íze folyamatosan változhat, és a különböző főzetek típustól, évszaktól, főzéstől függően máskor érhetik el a csúcspontjukat. Ezek azonban már a finomhangoláshoz tartoznak, az elején elég, ha a cukorbontásra koncentrálunk!

2) Időpont meghatározása

Az erjedés az elején 4-5 napig intenzíven, aztán egyre lassabban halad. Az intenzív időszakot főerjedésnek hívják. Ekkor tapasztalunk gyakori kotyogást, ahogy a gázok távoznak az edényből. Később már ritkán kotyog a sörünk. A kotyogás azonban nem áll meg. Valószínűleg nem látjuk, de időről-időre távozik a felgyülemlett gáz.

Az erjedés végét úgy tudjuk meghatározni, hogy a fokolónkkal méréseket végzünk. Az első 10-14 napot érdemes megvárni, mert ez idő alatt a sör még biztosan nincs kész. Utána azonban érdemes fajsúlyt mérni. Az az elterjedt módszer, hogy ha a mérőhengerünkben a fokoló 3 egymást követő nap nem mutat eltérést, akkor az erjedés végbement. Ilyenkor gyakran 1,010-1,008 körüli értéket mutat a fajsúly skála. Ez esetben kezdődhet a palackozás.

3) Komplikációk

Ha elhagyjuk a mérést, előfordulhat, hogy túl hamar palackozzuk a sörünket. Ez esetben nem kell attól félni, hogy elrontjuk az ízét. A probléma sokkal inkább ott jelentkezhet, hogy nem kívánt túlnyomás keletkezik a sörösüvegeinkben. 

Ha nem rendelkezünk olyan felszereléssel, amivel szén-dioxiddal dúsíthatjuk a sört, akkor az italunk egyedül úgy tud "bubis" lenni, ha a palackban szén-dioxid keletkezik. Ennek érdekében cukrot adunk a palackba fejtett sörhöz. (Erről bővebben a palackozás kisvideóban beszélünk). Ez a cukrot aztán az élesztő lebontja, és közben szén-dioxidot termel. A zárt palackban túlnyomás keletkezik és a sör "szénsavassá" válik.

Ebben a folyamatban fontos, hogy megfelelő mennyiségű cukrot adjunk palackonként. Ha a cukorbontás nem ment végbe teljesen, akkor a sörünkben még van cukor. A palackba mért plussz cukorral együtt ez már meghaladhatja azt a mennyiséget, amire az élesztőnek szüksége lenne. A többlet cukor nagyobb nyomáshoz vezet, ami pedig jó esetben azzal jár, hogy kifut a sör nyitáskor, rossz esetben pedig szétrobbantja az üveget.

Ennek elkrülése érdekében érdemes megvárni az erjedés végét, és megbizonyosodni róla, hogy az megtörtént.

4) Mit tesz egy lusta sörfőző?

A sörfőzés kíván némi precizitást. De ez nem mindenki kenyere. Az a tapasztalatom, hogy adott körülmények között (szobahőmérséklet), ugyanazt a receptet sokadjára megfőzve már szert lehet tenni arra a rutinra, hogy nagyjából meg tudja a sörfőző becsülni az erjedés végét a sörénél. Ha a receptjeinket korábban gondosan lejegyeztük, akkor egy idő után az is látszódni fog, hogy az adott sör általában mennyi idő múlva palackozható. Ilyenkor egy bátor (de semmiképpen nem precíz) lépéssel akár el is hagyhatjuk a fajsúly mérést, és palackozhatjuk a sörünket a receptünkben meghatározott nap elteltével. 

 

 

 

Webáruház készítés