A főzés utolsó fázisa a beoltás, vagyis amikor a sörlét az erjesztéshez előkészítjük. A beoltás különböző hőmérsékleten történik, attól függően, hogy felső- vagy alsóerjesztésű elészetőnk van. Ideális esetben az előbbihez 25 fok körülire, míg a másodikhoz 12 fokra kell lehűtenünk a lét.
A hűtés után sörlét az erjesztő edénybe kell fejtenünk (a csapot szereljük fel előtte és állítsuk zárt módba!). Át is merhetjük, de a legjobb módszer a műanyag cső, amivel átszívjuk a lét egyik edényből a másikba (közlekedő edény módszerrel, ahogy a bort szokták).
1) ÁTFEJTÉS ÉS A SEPRŐ
De előtte meg kell szabadulnunk a seprőtől, ami a lében van. A seprő tartalma nagyrész kicsapódott fehérje, apró malátaliszt és természetesen a komló (ha komlózsák nélkül komlóztunk).
Hogyan szabaduljunk meg a seprőtől? Íme egy egyszerű megoldás:
ÖRVÉNYKÁDAZÁSOS módszer: Ez a sörfőzők egyik kedvelt módszere. A keverőlapáttal kezdjük el keverni a sörlét egy irányba, középről kiindulva, egyre gyorsabban. Amikor már körbe hömpölyög a lé, hagyjuk 15-20 percrig leülepedni. Mikor visszatérünk, nem látszik ugyan, de az összes seprő az edény közepén lesz egy kupacban. Ha óvatosan leszívjuk a sörlét, nem bolygatva a közepét, a seprő nagy része ott is marad.
Az a tapasztalatom, hogy ez főleg nagyobb edényekben működik igazán. A kisebb edényekben a seprő nem minden esetben gyűlik össze kúp alakban. A seprő azonban ilyenkor is alsóbb réteget képez, amiről óvatosan leszívhatjuk a sört. Általában egy 20 literes edény alján egy liter sörlét veszítűnk el a seprő miatt. Mégis érdemes ezt kiönteni, mert így tisztább, gusztusosabb sörhöz jutunk.
2) LEVEGŐZTETÉS
Mikor a lé végre az erjesztő edényünkben van, akkor jön a LEVEGŐZTETÉS. Eddig vigyáznunk kellett, nehogy túl sok oxigén kerüljön a sörbe. Most pont fordítva van: kell az oxigén az erjedéshez. A merítő edényünkkel merjünk a léből, és magasról öntsük vissza. Ezt csináljuk 1-2 percig, és a lé a tetején habos lesz.
Ha demizsonban erjesztünk, akkor zárjuk le a demizsont, fordítsuk az oldalára, és alaposan rázzuk fel benne a sörlét. A lényeg, hogy jó habos legyen.
3) BEOLTÁS
Mindezek után semmi sem akadályozhat meg minket abban, hogy beoltsuk a sörlevünket. Leggyakrabban száraz élesztőt használunk Magyarországon. Egyszerűen azért, mert könnyebben és olcsóbban szerezhető be. Nyissuk ki a száraz ÉLESZTŐNKET és óvatosan szórjuk az sörlé tetejére az élesztő szemeket. Mindenhova jusson belőle. Ha ez megvan, nyomjuk rá a fedőt az edényre. Jó alaposan tegyük, hogy mindenütt légmentesen záródjon.
Demizson esetében nem tehetünk mást, egy kisebb területre tudjuk csak szórni az élesztőt. Nem lesz ettől baja a sörnek: ezek az élesztők már olyan technológiával készülnek, hogy ebben az esetben is tökéletesen el fognak szaporodni a lében.
Ha ezzel kész vagyunk, az edényünk tetején lévő lyukba tegyük bele a KOTYOGÓT, a kotyogóba pedig tegyünk pálinkát vagy vodkát (víz is lehet, de elterjedt, hogy alkoholos itallal védik a sört). Ez megóvja a fertőzéstől. Az edényt tegyük védett, sötét helyre, ahol állandó 20 (vagy az alsóerjesztésű sörök esetében 10-12) fok körüli hőmérséklet van. Kóstolgassuk 4-5 nap után, és sörfajtától függően a megfelelő idő elteltével palackozhatunk!
